Horvátországról

Horvátország területe, nevezetességei, tudnivalók !
Az ország fő bevételi forrása a turizmus. Területe: 56.594 km2, Fővárosa: Zágráb. Népessége / 2017 / adatok alapján: 4.154 m. Tengeri területe: 32.068 km. Tengerpartjának hossza: az adriai medence hossza a tenger legészakabbi pontjától, 820 km , átlagos szélessége 160 km, szigeteinek száma 1185, lakott szigetek száma 66, szigetpartjainak hossza 4057 km. A szigetek és a tengerpartok lakossága növény termesztéssel, oliva, szőlő, halászat és a turizmussal foglalkozik. Leghosszabb folyó: Száva, 562 km, A tenger sótartalma: északon 31-33‰, délen 38‰. Tengerpartjai általánosságban kavicsosak, sziklásak. Pár helyen van csak homokos tengerpartja.
Horvátország világörökség része
Világörökség részei

Horvátország éghajlata

Horvátország éghajlata: Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon az éghajlat mediterrán: a partvidékeken forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél. 3 fő része: Északon Isztria, középen Kvarner vidék, délen Dalmácia. Horvátország részei: Isztria, Kvarner öböl, Zadari régio, Sibenik régió, Split régió, Dubrovnik régió. Híres mandarintermelő vidéke a Neretva folyó torkolatánál található. Szeptember közepétől decemberig, folyamatosan érnek be a különböző fajták, és szüretelik azokat. A gyümölcsből, mézet, lekvárt is készítenek.
Horvátországi ételek
Horvátország ételei - italai
Horvátország
Horvátország

Világörökségi helyszínei

Dubrovnik óvárosa, Split történelmi nevezetessége, Plitvicei tavak, Euphrasisus -bazilika püspöki műemlék történelmi együttese Pore, Trogír történelmi központja, Sibenikben Szent -Jakab katedrális. Horvátország egyik jelképe az Észak-Dalmáciában található KRK-a Nemzeti Park, mely Sibeniktől 17 km-re van. Turisták sokasága látogatja meg. Horvátország legrégebbi nemzeti parkja a Nacionalni Park Plitvicka jezera, mely 1979 óta az UNESCO világörökség listáján is megtalálható. Horvátországhoz a tengerparthoz tartozik, a tenger, a kék ég, a pálmafás partszakaszok, pálmafával beültetett sétányok, füge és oliva fák, citrus és kivi ültetvények. Horvátország útjai: Az autópályákat gyorsan elkészítették, felmérve hogy a turizmus csak jól megközelíthető településeknél tud virágozni, a nyaralók csak így hoznak jó bevételeket az országnak
Horvátország éghajlata
Horvátország éghajlata

Horvátország gasztronómia

Kifejezetten horvát konyha nincs. Minden régiónak más más a konyhája, az ízei. Történelme folyamán rengeteg hatásnak volt kitéve, így az ételek, görög, magyar, török, olasz horvátosított változatai. De a szerb és bosnyák ízek is megtalálhatóak. Roston, nyárson sütik a húsokat, vagy halat esznek a horvátok. A dalmát konyha jellegzetes ételei a tipikus halételek. Tonhal, tintahal, makréla, garnéla, szardinia, szardella, szívesen eszik, melyeket tengervíz keverékéből készítik el. Közkedvelt étel a girice. Horvátország sajtjai: kiemelkedő a Pagi sajt, mely juh tejből készül. A pagi juhok kevés tejet adnak, a kiszáradt gyógyfüveslegelőkön lévő kevés, száraz növényzet miatt. A juhok teje a sós tengeri levegő miatt, nagyon sós, emiatt a belőle készült sajt is eléggé sós lesz. Horvátországi sörök: Ozujsko, Karlovacko a nyaralók és a lakosság nagy örömére készülnek. Pag-n sólepárló található, méltán híres a Pagi só. Nin településen a királyok városában, só múzeum is található, a párló mellett, ahol kiváló minőségű tengeri sót állítanak elő.
Horvátország borai: A borok világában Horvátország különleges helyet foglal el. 130 őshonos faj van a Szlavón síkság és a Dalmát szigetek közötti részen. Fehér és vörös borokat készítenek általában. A kontinentális részeken a selymes édes fehér, a tengerpartokon a vörös a kedvelt.